Társas játékok


Ostromjáték és vikingsakk – a háború fejben dől el!

ALQUERQUE – ostromjáték

Az első sémáját egy i.e.1400 körül épült egyiptomi templom vakolatába karcolva találták meg. A fából faragott ír játéktábla az első a X. században. A Bölcs Alfonz művében a sakkhoz hasonlítják, „mert fejjel kell játszani”.

A játékséma erődítmény jelleget ölt. Ebben két katona kerül, aki úgy védi a 24 ostromló ellen a várat, hogy a behatolókat átugorva „megöli”. A vár elesett, ha a támadók mozgásképtelenné –bekerítik - teszik a védőket. A ostromlók egyenes vonalak mentén 1-1 lépést tehetnek, a védő átugorva azokat, amelyek mögött üres mező van, megölheti” őket.

Hnefatafl – Viking sakk

Az első nyoma egy táblatöredék egy IV. századi dán sírból került elő, az első leírása pedig X. század első feléből származik, egy angolszász kódexben, latin szöveggel. A hnefatafl tábla 18x18, tehát 324 mezös. A két hadsereg felállítása koncentrikusan történt. Középütt állt a király, körülötte két rombuszban 16 katonája és további 8 előretolt elővéd. Körbe vette őket 48 bábuból álló, vezér nélküli ellenség. Az üreges csontból készült bábuk egyenes vonalban, tetszőleges távolságot tehetnek meg, akár a sakkban a bástya. Az ellenség bábuját két melléje jutott katona fogságba vihette. Ha 4 katona-ellenség közrefogta a jól védett királyt, a csata elveszett; ha viszont a király elérte tábla szélét képező sort, megnyerte a csatát.